"A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes."
Reinhard Schiller: Hildegard (Medicina Praxis)

Ezzel a gabonafélével néhány éve ismerkedtem meg. Először csak kenyérsütésre használtam és azon kívül, hogy egészséges, nem is sokat tudtam róla. Aztán úgy alakult, hogy 2011 nyarán alkalmam nyílt részt venni a Bátor Tábor munkájában önkéntes cimboraként, és itt ért a meglepetés:

A rám bízott gyerekek közül az egyik 8 éves kisfiú kenyéren és vízen kívül semmit sem volt hajlandó enni. Nem érezte rosszul magát, egyszerűen csak azt mondta, hogy annyira finom a kenyér, hogy neki más nem is kell. Tudnunk kell, hogy ebben a táborban daganatos betegségben szenvedő gyerekek táboroznak, és szereznek életre szóló élményeket. Kicsit megijedtünk azt látva, hogy az amúgy is sovány, fél éve kemoterápián átesett gyerkőc nem akar enni. Segítséget kértünk hát a doktornőtől, mit tehetnénk ebben a helyzetben. Ő meghallgatott, megnézte a gyermeket és mosolyogva azt mondta: nem kell megijedni, a gyereknek akkor sem lesz baja, ha 2-3 napig csak kenyeret eszik, ugyanis ez „Bátor kenyér”, tönkölybúzából készült. Puff neki! Hát akkor mégiscsak tudhat valamit ez a tönkölyliszt!

Annyira felkeltette a dolog az érdeklődésemet, hogy utánanéztem és minél jobban megismertem, annál jobban megszerettem a tönkölylisztet. Mára már szinte a rabjává váltam. :)

És hogy miért ilyen fantasztikus Isten adománya?

A tönkölybúzát a nyolcvanas évek végén „fedezte” fel egy agrármérnök, Kalmár Gergely. Ezzel az ősbúzával táplálkozott a világ egészen 1860-ig, majd évtizedeken át nem került ki a kutatólaborok génbankjaiból. De a csernobili katasztrófa után szükség volt olyan búzára, amely egészen biztosan nem kapott sugárszennyezést. És bár a termesztés indítéka a sugárszennyezettség volt, idővel bebizonyosodott, hogy a tönkölybúzából készült kenyér összehasonlíthatatlanul egészségesebb a hagyományos búzakenyereknél.

A tönkölybúza egyike azoknak az élelmiszereknek, melyek nem hiányozhatnak a minőségi és egészséges étrendből. Természetes eredetű és nem szintetizált élelmiszer, ami az élethez szükséges fontos tápanyagok szinte mindegyikét tartalmazza. Az egész szervezetet erősíti, mindenféle káros mellékhatás nélkül. Lássuk, mi minden szól a tönkölybúza fogyasztása mellett:

- Könnyen, gyorsan felhasználható energiával látja el az izomszöveteket, a kötőszöveteket, a belső szerveket, az idegsejteket, az érzékszerveket - tehát minden emberi sejtet.

- Pelyvája antibiotikus hatású, erősíti az immunrendszert, így rendkívül hatékony például a Candida elleni küzdelemben.

- Könnyen emészthető, emellett gazdag rosttartalma szinte kefeként tisztítja a beleket.

- Javítja a vérkeringést, rosttartalmánál fogva csökkenti az érelmeszesedés veszélyét.

- Fehérjetartalma 50%-kal meghaladja a közönséges búzáét, s mivel aminosav- összetétele (ebből épülnek fel a fehérjék) is jó, szervezetünk jobban hasznosítja. Épp ezért fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akiknek szervezete nagyobb igénybevételnek van kitéve: gyermekeknek, serdülőknek, idős embereknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, vegetáriánusoknak, várandós illetve szoptató anyukáknak.


- Gazdag esszenciális aminosavakban, mely igen kedvező hatással van az emberi szervezetre. Napi 15-20 dkg tönkölybúzából készült kenyér elfogyasztása jelentősen hozzájárul aminosav-igényünk fedezéséhez.

- Vitamin- és ásványi-anyag tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12 kivételével) és E-vitamintartalma sem csekély. A belőle készült termékek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. Szeléntartalmát azért is fontos kiemelni, mert ennek hiánya szerepet játszik a rákos megbetegedések kialakulásában.

- Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az erek falain lerakódott, meszesedésre hajlamos zsírréteg.

- A hagyományos gabonafélékhez hasonlítva alacsonyabb szénhidráttartalmú, mely lassabban is szívódik fel, emiatt cukorbetegek étrendjében is ajánlható.

- Esszenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.

- A tönkölybúza lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is készíthető tészta, melyet azok is bátran fogyaszthatnak, akik a tojásban lévő fehérjére érzékenyek.

- A tönköly felhasználási területe igen széles: készíthető belőle liszt, dara, száraztészta, sör és különleges eljárással ún. búzahús is. A tönkölylisztből sütött teljes kiőrlésű vagy fehér kenyér akár egy hétig is puha, élvezhető marad. A búzalisztet bármely étel elkészítésénél (pl. sütemény, kenyér, palacsinta, galuska stb.) helyettesíthetjük tönkölybúzaliszttel, s az így elkészített fogás jóval táplálóbb, egészségesebb és ízletesebb is lesz.

Tápanyagtartalom 100 grammban
energia: 376 kcal/1579 kJ, fehérje: 14,2 g, zsír: 11 g, szénhidrát: 54 g

Minden ételben helyettesíthető a sima búzaliszt tönkölyliszttel. Én rántás, habarás készítésére is ezt használom, remekül sűrít. Készítettem már belőle palacsintát, galuskát, piskótát, tortát, bejglit, pogácsát, kenyeret, fánkot, gombócot, rétest, kalácsot. Hirtelen most ennyi jutott eszembe. Általában keverni szoktam a teljes kiőrlésű és a fehér lisztet. A keverési arányt a receptjeimben mindig feltüntetem, de általános érvényű, hogy a teljes kiőrlésű liszt az egész lisztmennyiségnek maximum a 20 %-a legyen.  Mivel ennek a lisztnek igen magas a rosttartalma, előfordulhat, hogy a receptekben előírt folyadékmennyiségnél egy kicsivel többre lesz szükség a megfelelő állag eléréséhez.

Aki nem szeretne kenyérsütéssel bíbelődni, vagy nem szokott sütni, kezdje azzal, hogy főzéshez (habarás, rántás stb) használja a tönkölylisztet, és már meg is tette az első lépést az egészséges táplálkozás felé.

Nagyon ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki! Nem fogtok benne csalódni! Ha már ilyen nagyszerű búzával ajándékozott meg minket a Teremtő, használjuk ki annak áldásos hatásait!